hu | en

Hírlevél

Utaztatható előadások

utaztatható előadások

Vidéki táborok

vidéki táborok

Műsorfüzet

Panoráma

360 fokos panorámaképek

Társintézmények

Helytörténeti kör

Kiemelt támogatóink

Együttműködő partnerek

Médiapartnerek

Film > Nincs kegyelem - Matúz Gábor filmje
Nincs kegyelem - Matúz Gábor filmje
2017. február 27. 18:00

Matúz Gábor filmjének vetítése a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja tiszteletére

A forradalmat leverték. De a megtorlás még hátra volt.

16 éven felülieknek!

Játékidő: 98 perc

Szerelemből és halálból szövődik Matúz Gábor Nincs kegyelem c. filmje, ami alapvetően arra a történelmi tényre épül, hogy 1956. december 8-án délelőtt karhatalmisták (a népnyelvben: pufajkások, Kádár-kutyák) és szovjet katonák perceken keresztül, válogatás nélkül lőtték az előző éjszaka elhurcolt munkások kiszabadítására összegyűlt fegyvertelen tömeget és az egyszerű járókelőket a nógrádi megyeszékhely központjában. A halálos áldozatok számát 47-131 közé teszik – a legfiatalabb mindössze tíz éves volt –, és rengetegen megsebesültek. A megtorlások időszakának ez volt a legvéresebb fejezete.

 

1956 novemberében Kádár János nem igazán bízott sem a rendőrségben, sem a katonaságban, saját fegyveres szervezet létrehozását határozta el. A karhatalom megszervezésével az egykori partizánt, Uszta Gyulát bízta meg.

December 6-án követelt először halálos áldozatokat a karhatalom fellépése, mégpedig Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál. Az utolsó sortűz a következő év elején, 1957. január 11-én dördült el, ugyancsak a fővárosban, Csepelen. A két időpont között sok helyen lőttek bele a fegyvertelenül tüntető tömegbe, szerte az országban.  A pontos szám máig nem ismert, de több százan eshettek áldozatul a kádári önkénynek alig egy hónap alatt (halottak és sebesültek együtt).

Salgótarjánban vértelen és áldozatok nélküli volt a forradalom.

 

Dr. Fancsik János fiatal orvosként dolgozott a salgótarjáni bányakórházban, ahová a sortűz után a sebesültek és a halottak egy részét szállították. Ő mondja a filmben: „Salgótarjánban fegyverdördülés nélkül zajlott le a forradalom, Egy nap alatt, egy puskalövés nélkül összeomlott a rendszer.”

 

Még a lövések előtti utolsó másodpercekben sem gyanították sem a tüntetők, sem a járókelők, és nagy valószínűség szerint a pufajkások és a szovjetek nagy része sem, hogy hamarosan vér folyik.

 

Id. Deme Attiláné a két kisgyerekét vitte haza az óvodából – egy kisfiút és egy kislányt –, amikor a lövések eldördültek. Ő mondja a filmben: „Megálltunk mi is egy kicsit, kíváncsiskodtunk, hogy tulajdonképpen mi történik, kérdezősködtünk. [...] Az egyik ismerős kérdezte a pufajkásoktól, hogy hát csak nem gondoltátok, hogy belelőttök a tömegbe. És az nevetve mondta, hogy dehogy, hogy gondolhatsz ilyeneket. De alighogy ez elhangzott, már meg is indult az első sorozat.”

 

Mai napig nem tudni, pontosan miért is kellett bekövetkeznie a tragédiának. Vannak, akik úgy vélik, csapdába csalták a későbbi áldozatokat – eleve ezzel a szándékkal tartóztattak le két embert az előző éjszaka –, mások a véletlenek szerencsétlen összjátékának tudják be, ami történt. Arra mindenesetre nem nagyon van mentség, hogy a legtöbb embert menekülés közben, hátulról érték a lövések, és több visszaemlékező szerint is perceken át tartott a vérengzés, a karhatalmisták és a szovjet katonák még tárat is cseréltek a fegyvereikben. (Akadnak persze olyanok – szintén túlélők –, akik szerint jóval rövidebb ideig tartottak a lövések.)

 

Szinte nem maradt fenn dokumentum erről a napról, bár az egykori szovjet iratanyagok nem kutathatóak, így nem tudni, azok esetleg tartalmaznak-e bármi olyan információt, ami segíthet megérteni a korabeli eseményeket.

 

A film alapvetően három szereplőcsoport megmutatásával/felvillantásával próbálja meg érzékeltetni, milyen lehetett testközelből az a bizonyos december 8-a Salgótarjánban: gyilkosok, áldozatok és segítők (orvosok, nővérek, civilek).

 

A főbb szerepekben: Törőcsik Mari, Kubik Anna, Ráckevei Anna, Györgyi Anna, Gáspár Tibor, Nyakó Júlia, Szakács Tibor, Kántor-Müller Zsófia, Libor Laura, Dér Mária, Bátyai Éva, Varga Ádám, Balogh János. Narrátor: Korbuly Péter, Kútvölgyi Erzsébet.

 

Interjúalanyok: Á. Varga LászlóBékés Csaba, Bérczesi Mihályné, ifj. Deme Attila, id. Deme Attiláné, dr. Fancsik János, Handlovics Józsefné, Kahler Frigyes, Kupcsulik József, M. Kiss Sándor, Mihalik Ferenc, Páles Lajos, Szakolczai AttilaTyekvicska Árpád.

 

A szereplők sokfelől érkeztek a produkcióba: Nemzeti Színház (Budapest), Nemzeti Színház (Miskolc), Csokonai Színház (Debrecen), Zenthe Ferenc Színház (Salgótarján), Weöres Sándor Színház (Szombathely), Újszínház (Budapest), Vígszínház (Budapest), és persze ott vannak még a szabadúszók.

Ismert, közkedvelt művészek mellett a fiatalabb színészgeneráció tagjai (pl. Kántor-Müller Zsófia, Libor Laura, Bátyai Éva) és színészhallgatók (pl. Dér Mária) is játszanak a filmben.

2013-ban kezdtük el forgatni a filmet. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlásnak a december 6-a és 1957. január 11-e közötti időszaka talán kevésbé van hangsúlyosan jelen a filmművészetben, részben talán ezért is döntöttünk úgy, hogy foglalkozunk a témával.

Elsődleges célcsoportunk a középiskolások és az egyetemisták, de a visszajelzések alapján az idősebb generációkat is megérinti a Nincs kegyelem.

 

Korhatár besorolás: Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.

 

A film támogatói: Salgótarján Megyei Jogú Város, Nemzeti Kulturális Alap, Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat, Magyar Művészeti Akadémia, Salgó Vagyon, Váci Egyházmegye.

 

Címlapfotó: Tóth Milán

Fotók: Komka Péter

A Közép-európai Média Intézet filmje

https://www.youtube.com/watch?v=AZLfICOyTIE

http://mult-kor.hu/nincs-kegyelem-film-keszult-az-1956-os-veres-salgotarjani-sortuzrol-20161205

http://magyaridok.hu/kultura/az-orvul-hatba-lott-orszag-1285651/

http://888.hu/article-nincs-kegyelem-mar-a-mozikban-a-varva-vart-56-os-film

Információ
Jegyár: 1200 Ft
Diákjegy: 700 Ft

További időpontok