A kiállítást megnyitotta Szerényi Gábor grafikusművész, újságíró 2017. február 7-én 18 órakor.

“Varga Zsófi műveinek főszereplője az apró, törékeny, pár vonallal megrajzolt kicsi alak, aki, mivel a legtöbb művön megjelenik, szinte képregényszerűen köti össze az alkotásokat. Mindig máshol, új környezetben látjuk, de a „tanulság” általában ugyanaz: a képek belső nézője, illetve szereplője rendszerint eltörpül környezete mellett. Amelyet pedig láthatóan ember kreált, de éppen ezért maga is gyarló, esetlen, valójában instabil. Repedeznek a falak, a szobrok váratlanul, természetüket, anyaguk keménységét meghazudtolva bicsaklanak meg, válnak hajlékonnyá. A biztosnak tűnő lépcsők mégsem vezetnek sehová, s ahol érezzük, hogy mehetnénk
még, ott elriaszt a vak mély sötét, amely szorongatóan üresen tátong felénk.”

Somogyi Zsófia művészettörténész

“Varga Zsófi műveit egymás után megtekintve úgy érezhetjük, mintha keze alatt szakralizálódna a profán tér. A fotók alapján megalkotott építészeti elemek egy absztrakt geometrizáló formarendszer szolgálatába állnak. A konstruktív, erővonalas kompozíciót a vertikálisok és horizontálisok dominanciáját, súlyos monokromitásukat csak néhol töri meg egy-egy íves ablak, armírozás, oszlopfő, vagy emberke. Zsófi azonban nem absztrakt
felfogású művész, kompozícióinak csak belső struktúráját jellemzi a geometrikus rend viszont a felületen fakturális megoldások páratlan gazdagságát vonultatja fel.
Monotípiáin és litóin szinte poétikussá nő a fény-árnyék modellálások finomsága.”

Szabó Noémi művészettörténész

További időpontok