A kiállítás Breznay József (1916-2012) Munkácsy- és Életmű-díjas festőművész hetven év alkotómunkájába ad bepillantást.
A tárlatot megnyitotta Szücs György a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese, művészettörténész 2016. szeptember 20-án 18 órakor.
Mint Szőnyi István tanítvány, a Római Iskola művészi örökségéből indulva élete során egy sajátos „poétikus realizmus“-ban találta meg egyéni kifejezésmódját. Jelentős életművet hagyott Nyugat-Európában. A kiállításon még ki nem állított akvarell festményei, rajzai láthatóak. Kiállításunkkal egy időben a pesti Vigadó Galériában nagy mérető vásznai, festői törekvései kerülnek bemutatásra.
A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágost, majd Szőnyi István volt a mestere. 1939-1941 között Szőnyi tanársegédjeként működött. 1939-ben a főiskola aranyérmével tüntették ki. 1939-41-ig, majd 1947-ben római ösztöndíjas. 1941-42-ben Szinyei-díjat, 1953-ban Munkácsy-díjat, 1958- ban Csók István-emlékérmet kapott, Deauville-ben Grad Prix-vel, Brüsszelben pedig bronzéremmel tüntették ki. A többi közt dolgozott a miskolci művésztelepen is, 1957-től a párizsi Independants Salon tagja. A Mednyánszky Társaság elnöke. Főiskolás korától szerepelt különböző kiállításokon szerte a világban, több tárlata volt Németországban és Franciaországban, Olaszországban, Angliában, mint itthon. A Műcsarnokban 1982-ben retrospektív kiállítást rendezett műveiből.
Képei sajátos önvallomások a család, az anyaság, a szerelem, a szemlélődés témáira, de foglalkoztatják tájképek, csendéletek, mitologikus-történelmi ábrázolások is. Ez utóbbiakat általában modernizálja. Nyitott szellemű realizmusa a modern piktúra számos formaeredményét magába olvasztotta.