Versek, dallamok, gondolatok

Házigazda: a Radványi - Balog - Borzsák trió

Vendég a Nyeső Mari és Szatmári Juli

Nyeső Mari
A hazai egyszálgitározás egyik alapköveként Nyeső Mari nagy rutinnal alakítja át a kezdetben nem mosolygó közönségét mosolygó közönséggé. Színes kartonból és akvarell-képekből épített világába énekel bele, egyesével mindenkit. Az így kialakított közös játszótéren gyurmázik a kalauz, tocsog a pocsolyában a hentes.
Kis bigbandjének támogató fuvola- és basszuskíséretét elhagyva most, mint annak előtte sokszor, 1 – azaz egy - darab húros fagitárral lép a közönség elé.
A mindennapok nagyszerűségét, vagy épp nagyszerűtlenségét szeretnivaló humorral tálaló dalszövegeket vastag szálakkal szövi át a szelídség és az alapértelmezett Nyesőség, amitől még az öncélúan gonosz emberek is jók lesznek, mert Nyeső Mari egy tündér, és kész.
http://est.hu/cikk/59396/nyeso_mari

Az elbűvölően zseniális Nyeső Marit méltatlanul kevesen ismerik. A tizenegy éves kora óta színpadon lévő dalszerző-gitáros-énekesnő egyedülállóan humoros stílusát eddig két lemez, a Nyeső (1992) és Az Én Kis Bigbendem (2000) őrzi. Most, kilenc év után végre megérkezett az idő témakörét körbejáró harmadik album is. Reméljük, a következőre nem kell ennyit várni!
Nyeső Mari kivételes tehetsége már egész korán megmutatkozott: az autodidakta gitáros-énekes kislány tizenegy évesen a Fehérvári Dalos Találkozón tűnt fel, ahol rögtön díjat is nyert. Tizenöt évesen pár dalát rögzíthette a Magyar Rádióban, majd kislemeze is megjelent a Hungarotonnál. Ezután azonban évekig nem lehetett róla hallani; végül 1992-ben jött ki bemutatkozó albuma, a Nyeső, melyen - bár rockosabb hangvételű volt - számos jazz zenész közreműködött.
Szerencsétlenségére a kiadó a megjelenés közben megszűnt, így a lemez csak kevesekhez jutott el, és leginkább másolt kazettákon terjedt. Mari a következő években fel-feltűnt a tévében, majd 1996-tól önálló esteket adott a Kolibri Pincében először Szobazene Egy Fotelban, majd Az Én Kis Bigbendem címmel - ez utóbbi egyben következő lemezének címe is. Erre már azt az akusztikus hangzást mentette át, amely a koncerteket is jellemzi.
Újabb nagy szünet következett, ezalatt Mari gyermekek számára készült színdarabokhoz komponált zenét (Spárga Tengeralattjáró, Ilka Titka, Róbert Gida És Barátai), de természetesen továbbra is koncertezett, gyakran egy szál gitárral, egyedi pengetési technikáját használva arra, hogy egy \\\"zenekart\\\" imitáljon maga körül. Időközben lassan kezdett formát ölteni a jelen anyag, melynek dalkavicsai éveken keresztül formálódtak a közönség reakcióinak patakjaiban.
A Meteorológus egyszerre igazi one-man show és közösségi munka, hiszen Mari a legtöbb hangszert (gitár, basszusgitár, mandolin, népi hegedű) egyedül játszotta fel, csak Jeszenszky György (Nigun, Tóth Viktor Tercett, Ágoston Quartet) segített be a dobok mögött, a számtalan vokál és kórus betétnél pedig a - néha kissé amatőr, de elragadóan lelkes - barátok énekelnek. A lemez tematikája a magyar nyelvben dupla jelentést hordozó időt járja körbe, amely egyaránt vonatkozik konkrétan az időjárásra (Meteorológus) és az eltelt évekre (Tátátá, Boszorkány), de némely dalban Mari könnyedén egybe is fonja őket (Eső, Eső (30 Év Múlva), Eső (70 Év Múlva)). Teszi mindezt gyermeki látásmóddal, őszinte rácsodálkozással, sok életörömmel és életszeretettel, öniróniával még az olyan dalokban is, mint a gyermekkor elveszítéséről és a visszavonhatatlan felnőtté válásról szóló mélabús Tátátá, vagy a szintén merengő, mesevilágba vágyódó Katicabogár.
A lehengerlően kedves humor pedig minden dalt átsző, nemcsak a szövegekben ("Azt hiszem, beleszerettem a meteorológusba. És most már biztos, hogy Ő is szeret, mert azt mondta, hogy a sok évi átlagos és szórvá-Nyeső várható!", "És megcsókollak még ma, hogy ne legyél többé béka. Hiába is próbálom, már lekopott a csókállóm. Ó, elegem van már ebből a békából! ... Még ha leveli volna, de ez egy varangy! ... Vigyen el a gólya!"), hanem az énekben és zenében is, mint a Béla, A Tánctanár tökéletes swing-charleston parafrázisa gramofon utánzással, szteppel, gitáron táncoló kisujjakkal, vagy az egymásra reflektáló Eső trilógia, a blues-os Királyfi és a "reppelős" Legyél Királylány! (ezek mind-mind garantált közönség kedvencek!). A lányok felnőtté válását végigkísérő Boszorkány egyedi kísérletként a country-t és a magyar népzenei hagyományokat ötvözi sikeresen, sok csujjogatással a végén, az afrikai tűztánc idéző Manuela pedig már előrevetíti Mari következő lemezét, a zenei földkörüli utazásra hívó Explorert.
Csak nehogy arra is kilenc évet kelljen várni, mert Nyeső Mariból sosem elég!
Kovács Bori – 2009.08.14

Nyeső Mari honlapja 

Szatmári Juli
"Kilenc évesen "írtam" első dalomat, s nagy ABBA-rajongó lévén, zenéjükből merítettem ihletet.
Tizenkét évesen kezdtem gitározni Szombathelyen, Várhelyi Zoltánnál. Fontos évek voltak ezek, mert neki köszönhetően mertem fellépni, énekelni mások előtt. Első "igazi" dalomat 13 évesen írtam, akkor még csak angolul. Érettségi után kerültem Budapestre, ahol Nyeső Marinál kezdtem gitárt tanulni. Megismertem és megszerettem a jazz-, bossa nova- és a népzenét, s a rengeteg hatást és inspirációt igyekeztem saját dalaimba építeni.
Rozsnyói Judittal hoztuk létre April duónkat, mellyel több tehetségkutatón vettünk részt: 2007. Klebelsberg Kunó Amatőr Tehetségkutató verseny, 1. helyezés 2008. Kultúrpart dalverseny, szakmai különdíj 2009. SILEX Tehetségkutató verseny - Corvin Művelődési Ház 2012. Talentometer Tehetségkutató verseny, A38 A Kultúrpart tehetségkutatóján elért eredménynek köszönhetően sikerült felvenni lemezünket, melybe a honlapomon bele lehethallgatni. Ma már angol és magyar nyelven egyaránt írok, szeretem ötvözni a jazz és a popzene stílusát dalaimban."

Szatmári Juli honlapja

További időpontok