hu | en

Hírlevél

Bérletek

Színházbérlet 2018. tél-tavasz

Műsorfüzet

Társintézmények

Kiemelt támogatóink

Együttműködő partnerek

Médiapartnerek

Zene > Könnyűzene > Dalnokklub
Dalnokklub
2015. június 14. 19:00

Vendég a Barvich-Burns duó valamint a Göncölszekér együttes

Házigazda Radványi Balázs, Balog Péter, Fekete Dániel

Barvich-Burns duó: Népdalok, másképpen 

Barvich Iván évtizedek óta különféle együttesekben szerepelt, például a balkáni zenében úttörő Zsarátnok együttesben több mint 15 évig. Jelenleg a Sebő együttes a Mesi Trió és a Meshinda állandó tagja, mellettük további zenei formációkban is részt vett (KMB, Palya Bea). Leggyakrabban kavalon, tamburán és tárogatón játszik. 2011-ben könyve jelent meg egyik kedvenc hangszeréről, a tamburabrácsáról, melyet ebben a duóban is használ.

Burns Katalin a magyar népzenétől indulva jutott el Ázsia zenei világáig. Egy ideje a Közel-Kelet és India zenéjét tanulmányozza. Rendszeresen játszik együtt pakisztáni zenészekkel, akikkel többször szerepelt pakisztáni tévéműsorokban is. Szívesen merészkedik a népzenén túli vizekre is. A dallamokat általában eredeti előadásmódjukhoz hűen énekli, máskor keleties zenei gondolkodásán átszűrve mutatja be őket.

A dalokban a duó akár a fundamentalista előadásmódig is eljut. A kíséret tamburabrácsán szólal meg - ami egy népi hangszer -, de nem csak hagyományos akkordok kíséretében. Itt fontos kérdés az is, hogy a hagyományostól milyen irányban és mértékben lehet és érdemes eltávolodni, később pedig miként lehet közelíteni hozzá. A két zenész nem a gitárt és a kortárs zenét, vagy a jazz-t találta fel újra, hanem kihasználja a tamburazenekarok harmonizáló hangszerének, a tamburabrácsának az adottságait, átütő hangját.   

 

 

Izrael földjén - Megzenésítések Paul Celan, Nelly Sachs és Oszip Mandelstam verseire

A Göncölszekér együttes a 15. Zsidó Nyári Fesztivál felkérésére, három meghatározó európai költő művei alapján, 20 vers felhasználásával alkotta meg a 20. századi diktatúrák és a holokauszt történetére visszatekintő, a múlt feldolgozásának esélyei felé vezető utakat felmérő koncertjét.
Három meghatározó európai költő, három zsidó származású alkotó művészete áll a középpontban: történetük és életművük többszörösen is közelíthető. A sztálini önkény által elhallgattatott Oszip Mandelstam (1891–1938) szibériai táborban vesztette életét. Paul Celan (1920–1970) szülővárosában, Csernovicban túlélte a gettót, a kényszermunkát, de szülei odavesztek egy ukrajnai munkatáborban. Akárcsak Celan, a németországi deportálástól megmenekült Nelly Sachs (1891–1970) is alaptémává tette a zsidóság szenvedését, a soá tapasztalatát saját költészetében, amelyért 1966-ban irodalmi Nobel-díjat kapott. Az 1930-as évekre elsötétedő világban Mandelstam versei még mintha egy eltűnt, de fel nem adott élet teljességét mutatták volna. Celant, aki költői példaképének tekintette Mandelstamot, barátság fűzte Sachshoz, és kettejük háború utáni műveiben a mély gyász azzal a törekvéssel társult, mely többek közt a bibliai nyelvezet használata, a zsidó hagyomány faggatása és a testi-lelki szerelem által az emberi méltóság helyreállítására, a szabadság elnyerésére, a felemelkedésre irányult, arra a lehetőségre, amelyben a zsidóság számára az Izrael eszményéhez kapcsolódó kulturális értékek is meghatározók.
Néhány azon kérdések közül, amelyeket ezek a versek feszegetnek: miféle utak vezetnek a mindenség felé? Lehetséges-e még az ima? Ráléphet-e a mai ember honvágy létrájára, ahogy Jákob lépett a Bibliában az Úrhoz vezető lajtorjára? Nyitja-e kulcs a hallgatás házát? A lemezen felhangzó dalok tágabb értelemben a 20–21. századi ember traumatizált létezése, a világháborúk és diktatúrák utáni gyásza felől az újrakezdés, a folytatás esélye felé ívelnek. Ahogy Nelly Sachs fogalmaz Izrael földjén című költeményében, mely a program összefoglaló címeként kínálkozik: „Nem harciéneket akarok zengeni, kedveseim, csak a vért csendesíteni és a halott-kamrákban megfagyott könnyeket felolvasztani.”
A versmegzenésítéseket a Göncölszekér együttes sikerrel mutatta be a 15. Zsidó Nyári Fesztivál keretében, 2012 augusztusában Budapesten a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. A 20. századi diktatúrák és a holokauszt emlékezete a kortárs magyar társadalomban aktuális téma, a közbeszéd része, amelyhez a Göncölszekér a legmagasabb színvonalú európai költészet alkotásainak megidézésével kíván hozzászólni, a közös emlékezést, a közös továbblépést elősegítve e versek által. Ezt szolgálja azzal is, hogy egy hazai vonatkozással egészíti ki az összeállítást, Szenes Hanna (1921–1944) Caesaria felé című versét David Zehavi megzenésítésében adja elő.
Túl a téma jelentőségén fontos azt is megjegyezni, hogy a három költő műveiből nem készült eddig koherensen összetartozó válogatás, és hogy a műsor a költők nemzetközi rangja és a versek jelentősége okán külföldön is számottevő érdeklődésre tarthat számot.

Információ
Jegyár: 700 Ft

További időpontok


Galéria