RSS
Tudástár
“Túl a Szeret folyón”2010. március 10. 17:00 — 21:00
Élménybeszámoló és fotókiállítás a moldvai csángóknál 2009-ben végzett falukutatás tapasztalatairól Előadók a NYME Benedek Elek Pedagógiai Kar Társadalom - és Neveléstudományi Kutatóközpontjának munkatársai:Prof. Dr. Kulcsár László Dr. Józsa Éva DLA Dr. Hardy Gábor Varga Norbert Ősz Róbert Feldolgozott témák: Ki az igazi csángó? Hagyományos női szerepek jelene a mindennapi élet rítusaiban (és az élet kiemelt rítusaiban. Haláltól a sírjelig. (A temetési hagyományok és az azokhoz kapcsolódó szertartások megváltozása Lábnyikban.) Csángó magyarok politikai attitűd-kutatása. A falukutatást fotókiállítás dokumentálja, melyet Szikra Andrea, a kutatócsoport tagja állított össze Bővebben: Kutatási témák: Kulcsár László: Ki az igazi csángó? Társadalmi identitás - Lábnyik és a környező csángó falvak viszonya A települést a madéfalvi veszedelem után menekülő székelyek alapították. A falu két fő utcája ma is a Csík és a Gyergyó nevet viseli. A közeli magyarfalusi csángók a mai napig szekulyoknak, azaz székelyeknek csúfolják a lábnyikiakat, s csíki eredetű főkötőjük miatt "lótérgyes"-nek is hívják őket. A kutatás arra kiváncsi, hogy érezhető - e még ez az identitási sajátosság, s a lábnyikiak identitása tartalmaz - e erre utaló jegyeket. A kutatás interjúkra alapoz, továbbá a hozzáférhető statisztikákat, korábbi kutatások szakirodalmát elemzi. Főbb kérdéscsoportok: 1. Az eredettudat sajátosságai: a lábnyikiak eredete, különállása, a székely eretedtudat erõssége 2. Szegregációs viselkedések: külsõ és közösségi, belsõ szegregáció. A “mi” tudat és az “õk” tudat jelenlétének erõssége 3. A székely hagyományok õrzése, továbbadása 4. Kapcsolatok a környezõ csángó falvakkal: beköltözés, kiköltözés, házasodás, munkakapcsolatok, stb. 5. Kapcsolatok a székelyföldel, Magyarországgal Józsa Éva: Hagyományos női szerepek jelene a mindennapi élet rítusaiban (és az élet kiemelt rítusaiban) 1. Mindennapi élet rítusai: gyermeknevelés, otthonteremtés (házimunkák, betegápolás és gondozás) 2. Ünnepek rítusai, és az azokban megőrzött női szerepek (születés, házasságkötés, gyászszertartás) 3. Az ősanya-kép: Babba Mária archaikus alakja mennyire van jelen ezen rítusokban 4. A gyermekrajzokban őrzött asszony- és anyakép összehasonlító elemzése a mezőmadarasi, illetve egy nyugat-dunántúli hasonló lélekszámú település adataival Kutatási módszerek: - megfigyelés, dokumentálás (otthonok tere, tárgyi kultúra) - interjú (helye: óvoda, kisgyermekes családok, illetve olyan családok, ahol több generáció él együtt) Ősz Róbert: Haláltól a sírjelig. (A temetési hagyományok és az azokhoz kapcsolódó szertartások megváltozása Lábnyikban.) A világot és benne önmagát spirituális és materiális EGYKÉNT értelmező ember számára a közösség egy tagjának elvesztése nem pusztán jogi, biológiai , illetve orvosi történése az életnek. Számtalan olyan hagyományokra épülő rítus kisérte a halott körüli teendőket, amelyek a mai ember számára érthetetlenek és ebből adódóan fölösleges, elhagyandó ceremóniaként jelennek meg. A társadalmi változások, a tudomány „mindenhatóságába” vetett hamis illúzió felszámolta az embernek azt a képességét és hitét, hogy halottait nem pusztán a temetőig kell kisérnie, hanem egészen a szellemvilágig. A kutatás célja, hogy az emlékezés szintjén összegyűjtse, illetve feltárja azokat a rítusokat, tárgyi megnyilvánulásokat amelyek a halott körüli szertartáshoz kapcsolódtak. Emellett kitér a mai temetési szokások feljegyzésére, hogy a későbbiekben feldolgozva lehetőség nyíljon egyfajta „veszteséglista” elkészítésére, és a „miértek” mélyebb feltárására. A kutatás az „interjú” módszerével történik, előre megfogalmazott kérdések szerint, de figyelembe véve az adatközlő által elmondottakat, természetesen kitér az abból feltárható egyéb részletekre is. 1. Teendők a halál pillanatában 2. A halott elhelyezése a házon belül 3. Alkalmi tárgyak a halott körül 4. A ravatal szabályai,spirituális rendje 5. A halott átvitele a temetőbe 6. Az elföldelés rendje 7. A sírjel Varga Norbert – Hardy F. Gábor: Csángó magyarok politikai attitűd-kutatása Mélyinterjú készítés lábnyiki családoknál. - társadalmi – politikai aktivitás - politikai kultúra (szocializációs bázisai: egyházak) - választói hajlandóság Politikai kultúra kutatása Néhány bevezető mondatban el kell mondanunk, hogy kutatómunkánk során arra vagyunk kíváncsiak, hogy a helyi lakosság mennyiben érdeklődik a helyi és az országos politika iránt. Ebben a témában szeretnénk kérdéseket feltenni. Kutatómunkánk a kérdéseinkre adott válaszok összegzésével fejeződik be. 1. Ismeri e a helyi önkormányzat munkáját? 2. Ismer e a helyi önkormányzati képviselőt, annak önkormányzati tevékenységét? 3. Részt vesz e valamilyen formában a helyi közéletben? 4. Tagja e valamely civil szervezetnek, tevékenykedik e ilyen szervezetben? 5. Tudja e ki a terület országgyűlési képviselője? 6. Ismeri e a munkáját, tevékenységér? 7. Van e ismerete az Európai Unió tevékenységéről, szervezeti felépítéséről? 8. Részt vesz e a választásokon? önkormányzatin, országgyűlésin, Európai Parlamenti választáson? 9. Érdeklődik e a választások előtti kampánygyűlések iránt, részt vesz e azok szervezésében, lebonyolításában? 10. A helyi politikával kapcsolatos ismereteit honnan szerzi? Sajtóból, rádióból, televízióból, beszélgetésekből. 11. Az országos politikával kapcsolatos ismereteit honnan szerzi? Sajtóból, rádióból, televízióból, beszélgetésekből. 12. Életkora. neme, iskolai végzettsége, foglalkozása, családi állapota, gyermekeinek száma? Galéria:
|
Vélemények