Jókai Anna Szegény Sudár Anna című regénye alapján színpadra írta: Scarlat Anna.
Búcsúelőadás, az előadáson részt vesz az írónő, Jókai Anna is.
Előadja: Bálint Márta
Zenei szerkesztő: Gere Erzsébet
Kosztüm: Bartunek Katalin
Rendezte. Kincses Elemér
Jókai Anna Kossuth-díjas író életműsorozatának nyolcadik kötete, a Szegény Sudár Anna, a Széphalom Könyvműhely gondozásában jelent meg. A regény első megjelenésekor is (1989) jelentős sikert aratott; azóta már a harmadik kiadása is megjelent. A Szegény Sudár Anna egy erdélyi magyar asszony képzelt naplója, amely az 1989 decemberében lezajlott romániai "forradalom" előtti időkben játszódik. A Szegény Sudár Anna az első és mindmáig az egyetlen regény, amelyet anyaországbeli író alkotott a romániai magyarság nehéz sorskérdéseiről.
A regényt 1998-ban Magyar Örökség díjjal tüntették ki.
"Arról is akartam szólni – mondja Jókai Anna –, hogyan, milyen tartással és milyen erőforrásból táplálkozva lehetünk képesek a sokszor elviselhetetlennek tűnő lelki és testi szenvedéseket mégis elviselni, honnan jön a remény a reményre?"
Bálint Márta elmondta: a regény megkapó látleletet ad egy erdélyi asszony életéről. A napi feljegyzésekből Sudár Anna életkörülményei, a háziasszony apró-cseprő dolgai hiteles realizmussal éppúgy megismerhetők, mint azok az érzelmi, indulati folyamatok, amelyek személyiségét meghatározzák.
Bálint Márta színművész Marosvásárhely szülöttje. Színészi diplomáját a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán szerezte, majd a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja lett, ahol több mint ötven főszerepet játszott.
Főbb alakításai a következők:
Kasszandra (Euripidész-Sartre: Trójai nők), Noémi (Jókai Mór: Az aranyember), Larissza (Osztrovszkij: A hozomány nélküli lány), Regan (Shakespeare: Lear király), Estella (Krúdy Gyula: A vörös postakocsi), Dada (Bródy Sándor: A dada), Magdó (Tamási Áron: Énekes madár), Júlia (Strindberg: Júlia kisasszony).
1988-ban családjával együtt Magyarországra telepedett. Színészi pályáját a színpadi produkciók mellett önálló irodalmi estekkel gazdagította, Lénárd Sándor, valamint Kosztolányi estje után évek óta töretlen sikerrel játssza a szintén erdélyi származású költő-drámaíró és esszéista, Székely János verseiből összeállított, megrázó erejű estjét, melynek anyagából CD is készült. Színpadi sikereit filmszerepek és rádiós munkák teszik teljessé.
NL 
