NL 
Fotó galéria
2
Jókai Anna Szegény Sudár Anna című regénye alapján színpadra írta: Scarlat Anna.
Búcsúelőadás, az előadáson részt vesz az írónő, Jókai Anna is.
Előadja: Bálint Márta
Zenei szerkesztő: Gere Erzsébet
Kosztüm: Bartunek Katalin
Rendezte. Kincses Elemér
Jókai Anna Kossuth-díjas író életműsorozatának nyolcadik kötete, a Szegény Sudár Anna, a Széphalom Könyvműhely gondozásában jelent meg. A regény első megjelenésekor is (1989) jelentős sikert aratott; azóta már a harmadik kiadása is megjelent. A Szegény Sudár Anna egy erdélyi magyar asszony képzelt naplója, amely az 1989 decemberében lezajlott romániai "forradalom" előtti időkben játszódik. A Szegény Sudár Anna az első és mindmáig az egyetlen regény, amelyet anyaországbeli író alkotott a romániai magyarság nehéz sorskérdéseiről.
A regényt 1998-ban Magyar Örökség díjjal tüntették ki.
"Arról is akartam szólni – mondja Jókai Anna –, hogyan, milyen tartással és milyen erőforrásból táplálkozva lehetünk képesek a sokszor elviselhetetlennek tűnő lelki és testi szenvedéseket mégis elviselni, honnan jön a remény a reményre?"
Bálint Márta elmondta: a regény megkapó látleletet ad egy erdélyi asszony életéről. A napi feljegyzésekből Sudár Anna életkörülményei, a háziasszony apró-cseprő dolgai hiteles realizmussal éppúgy megismerhetők, mint azok az érzelmi, indulati folyamatok, amelyek személyiségét meghatározzák.
Bálint Márta színművész Marosvásárhely szülöttje. Színészi diplomáját a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán szerezte, majd a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja lett, ahol több mint ötven főszerepet játszott.
Főbb alakításai a következők:
Kasszandra (Euripidész-Sartre: Trójai nők), Noémi (Jókai Mór: Az aranyember), Larissza (Osztrovszkij: A hozomány nélküli lány), Regan (Shakespeare: Lear király), Estella (Krúdy Gyula: A vörös postakocsi), Dada (Bródy Sándor: A dada), Magdó (Tamási Áron: Énekes madár), Júlia (Strindberg: Júlia kisasszony).
1988-ban családjával együtt Magyarországra telepedett. Színészi pályáját a színpadi produkciók mellett önálló irodalmi estekkel gazdagította, Lénárd Sándor, valamint Kosztolányi estje után évek óta töretlen sikerrel játssza a szintén erdélyi származású költő-drámaíró és esszéista, Székely János verseiből összeállított, megrázó erejű estjét, melynek anyagából CD is készült. Színpadi sikereit filmszerepek és rádiós munkák teszik teljessé.
3
KÉSEI TALÁLKOZÁS
Nagyszínházi előadás 2 részben
Szerző: Alekszej Arbuzov
Rendező: Kerényi Imre Jászai Mari- és Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló művész
Szereplők
Piros Ildikó Jászai Mari- és Déryné-díjas, Érdemes művész
Huszti Péter Jászai Mari - és Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló művész
Alkotók
Súgó-ügyelő: Simon Andrea
Játékmester: Tatár Eszter Jászai Mari-díjas
Történet
A tengerparti gyógyszálló betege éjszakánként meglepő dolgokat művel; mezítláb mászik az ablakon át, hogy etesse a sirályokat és énekeljen a szanatórium holdfényes kertjében. A főorvos magához rendeli, hogy számon kérje rajta, miért nem tartja be a gyógyintézmény rendjét. A nő és a férfi vitájából lobban lángra a szerelem. A tisztességben megőszült férfi és nő \"kései találkozásának\" történetét idézi meg a színdarab. Bájjal és humorral, könnyből és mosolyból szőtt mese a szerelemről. Tolnay Klári és Mensáros László legendás szerepét most Piros Ildikó és Huszti Péter alakítja.
Az előadás a Alekszej Abruzov örökségének engedélyével a RAO és a Hofra Kft. közvetítésével jött létre.
4
Zenés játék – a Komáromi Jókai Színház vendégjátéka
Adott egy korosodó primadonna, Mária, s egy évek óta nem látott, de most újra felbukkanó régi szerelem. Egy báró. Aki magával hozza fiát, Miklóst. Hazaérkezik a színésznő lánya, Zsuzsi, aki anyja nyomdokaiba szeretne lépni. Szerelmes a szerelembe. Az anyja félti a csalódásoktól, a báróban fellángolnak a régi érzések, és Miklós szíve is nagyot dobban, amikor megismerkedik a titokzatos, kalapok mögé bújt leánnyal. Ebből alakul egy közel két órás, fergeteges előadás. Közben pedig olyan szenzációs slágerek csendülnek fel, mint a Legyen a Horváth kertben Budán! és a Hol van az nyár?
Szereposztás:
Mária, híres színésznő: Nagy-Kálózy Eszter Jászai Mari-díjas
Zsuzsi, a lánya: Tar Renáta
Báró Jankovits János: Tóth Tibor
Mikós, a fia: Majorfalvi Bálint
Trafina, Mária szegény rokona: Fabó Tibor Jászai Mari-díjas
Mimóza, öltöztetőnő: Holocsy Krisztina
Főúr, Konferanszié: Hajdú László
A revüszínház görlje: Holocsy Katalin
Zenekar:
Emmer Péter m. v.
Farnbauer Péter m. v.
Pálinkás Andrássy Zsuzsanna
Varjú Attila m. v.
Díszlettervező: Bátonyi György m. v.
Jelmeztervező: Horváth Kata m. v.
Koreográfus: Kispál Anita m. v.
Zenei vezető: Gebora György m. v.
Korrepetítor: Pálinkás Andrássy Zsuzsanna
A rendező asszisztense: Mesinger Nóra
Rendező: Méhes László Jászai Mari-díjas
